Fűfélék

A pollenjelentésben a „fűfélék” egyetlen sorban szerepelnek, pedig nem egy növényről van szó. A pázsitfűfélék családjába tartozik a réti komócsin, a csomós ebír, az angolperje, a réti perje és még sok vadon élő és termesztett faj, a gabonákkal együtt. Pollenjük a mikroszkóp alatt annyira hasonló, hogy a mérés során egy csoportként számolják őket.

Mit látunk a mikroszkóp alatt?

A fűpollen gömbölyű vagy enyhén ovális, a mérete fajtól függően nagyjából 25 és 40 mikrométer között változik. Egyetlen kerek pórusa van, amelyet megvastagodott gyűrű vesz körül. A felszín finoman szemcsés. Ez a magányos, gyűrűs pórus a fűfélék biztos ismertetőjele.

Miért ilyen hosszú a szezon?

Mert sok faj virágzik egymás után. A korai fajok már május elején szórnak, a későbbiek július közepén is. A kaszálás sokat számít: a lekaszált réten a fű egy ideig nem virágzik, a gondozatlan területeken viszont végig szór.

Mire figyelj a jelentésben?

• A csúcs május végén és június elején van. Ilyenkor a szint napokig magas maradhat.
• Napszak: a füvek többsége kora reggel és délelőtt engedi szabadon a pollenjét, a délután és az este gyakran nyugodtabb.
• Zivatar előtt a levegő pollentartalma hirtelen megemelkedhet.
• A gabonák is fűfélék, a rozs például bőven szór, ezért a mezőgazdasági vidékeken a szint helyenként magasabb lehet.

A fűvirág felépítéséről külön írásunkban olvashatsz, közeli fotóval.