Nyír

Tavasszal, amikor a fák még alig hajtottak ki, a nyír már javában szór. Lecsüngő, sárgászöld barkáiból nagy mennyiségű könnyű pollen kerül a levegőbe. Hazánkban a közönséges nyír parkokban, kertekben és lakótelepeken is gyakori díszfa, így a városi levegőben is jelentős lehet a pollenje.

Mit látunk a mikroszkóp alatt?

A nyír pollenszeme 20–30 mikrométeres, felülről nézve lekerekített háromszög. A három sarkán egy-egy kissé kiemelkedő pórus ül, a felszíne finoman szemcsés. Ez a forma jellemző a nyírfélék családjára: a mogyoró és a gyertyán pollenje nagyon hasonló, az égeré pedig négy-öt pórusú, de rokon felépítésű.

A nyírfélék sora

A tavaszi szezon egy sorozat: télutón az éger és a mogyoró kezd, utánuk jön a nyír, majd a gyertyán és a tölgy. Ezek a fák rokonok, a pollenjük fehérjéi is hasonlítanak egymásra. Ezért fordul elő, hogy aki a nyírra érzékeny, az égeres vagy mogyorós időszakban is megérzi a levegőt. Erről az éger tárgylemezén is írunk.

Mire figyelj a jelentésben?

• A szezon rövid, de intenzív. A nyír néhány hét alatt szórja ki a pollenje nagy részét, a csúcsnapokon a szint gyorsan „nagyon magasra” ugorhat.
• Évről évre változik. A nyír nem minden évben virágzik egyformán bőven: egy erős évet gyakran gyengébb követ.
• Meleg, száraz, szeles napokon a legmagasabb a szint, eső után átmenetileg csökken.

Ha a nyír szintjét figyeled, tavasszal érdemes a hivatalos pollenjelentést naponta megnézni, mert a szezon eleje az időjárástól függően egyik hétről a másikra beindulhat.