Mi az a pollenjelentés, és mire jó?

Tavasztól őszig a rádió, a televízió és az újságok időjárás-jelentése mellett egyre gyakrabban hallani a pollenjelentést is. Sokan csak annyit tudnak róla, hogy „ma magas a parlagfű”. Érdemes azonban megérteni, honnan származnak ezek az adatok, mert így sokkal többet ki lehet olvasni belőlük.

Mérés, nem becslés

A pollenjelentés alapja a mérés. Az országban több mérőállomás működik, az ÁNTSZ aerobiológiai hálózatában. Ezeken az állomásokon a háztetőkre szerelt csapdák egész nap szívják a levegőt, és a benne lévő szemcséket egy ragacsos szalagon gyűjtik össze. A szalagot a laboratóriumban mikroszkóp alatt vizsgálják: a szakemberek pollenfajtánként megszámolják a szemeket. Ebből születik a köbméterenkénti napi átlag.

Mit közöl a jelentés?

Egy pollenjelentés általában három dolgot mond el:

• mely növények pollenje van jelen a levegőben,
• mennyi, vagyis a koncentrációt, gyakran fokozatokra váltva (alacsony, közepes, magas),
• mire lehet számítani a következő napokban, az időjárás és a virágzás menete alapján.

A fokozatok azért hasznosak, mert a puszta szám nem mindig beszédes. Ugyanaz a szemszám az egyik növénynél jelentéktelen, a másiknál már sok. Erről külön írásban olvashatsz.

Miért késik egy kicsit?

A csapdát naponta vagy hetente ürítik, a mikroszkópos számolás pedig emberi munka. Ezért a mért adat mindig a múltról szól: az előző nap vagy napok levegőjéről. A jelentés várható alakulásra vonatkozó része ebből és az időjárás-előrejelzésből következtet.

Hogyan használd?

A pollenjelentés nem gyógyít, de segít tervezni. Ha tudod, melyik növényre vagy érzékeny, a jelentésből kiderül, mikor kezdődik a szezonja, mikor tetőzik, és mikor ér véget. A kezelésről mindig az orvosoddal egyeztess, a jelentést pedig használd naptárként a saját megfigyeléseid mellé.