A parlagfű története: hogyan lett a legismertebb gyomunk?

Nyár végén szinte minden pollenjelentés a parlagfűről szól. Kevesen tudják azonban, hogy ez a növény alig száz éve van jelen Magyarországon, és csak az utóbbi évtizedekben vált igazán tömegessé.

Észak-Amerikából Európába

A parlagfű hazája Észak-Amerika. Európába a 19. században került át, valószínűleg vetőmaggal, takarmánnyal és más szállítmányokkal keveredve. A kikötők és a vasútvonalak környékén bukkant fel először, és sokáig ritka, alig ismert gyomnak számított.

Megjelenés hazánkban

Magyarországon a 20. század első felében jelent meg, először a déli és délnyugati országrészben. A terjedést a háborús évek felbolydult közlekedése és szállítmányai is segíthették. Az igazi áttörés azonban később jött, amikor nagy területek maradtak művelés nélkül.

A parlag növénye

A parlagfű a nevét is onnan kapta, ahol a legjobban érzi magát: a parlagon, vagyis a megművelt, majd elhagyott földön. A bolygatott talajon gyorsan csírázik, és ha nem zavarják, egy tő több ezer magot hoz. A magok évtizedekig életképesek maradnak a talajban. Ahol egyszer megtelepedett, onnan nehéz kiirtani.

A rendszerváltás utáni években sok földterület gazdátlanná vált vagy kimaradt a művelésből, és ez kedvezett a parlagfűnek. Ma az ország szinte egész területén megtalálható, a legnagyobb tömegben az Alföldön és a Dunántúl déli részén.

Közös feladat

A törvény ma már kötelezi a földhasználókat, hogy a parlagfű virágzását megakadályozzák, és a hatóságok ellenőrzik is a területeket. A védekezés legjobb módja a rendszeres kaszálás vagy a növény kitépése virágzás előtt, nyár elején. Aki a saját kertjében vagy a háza előtt parlagfüvet lát, sokat tehet azzal, ha még júliusban eltávolítja.

A parlagfű pollenszemének felépítéséről és a szezon menetéről a parlagfű tárgylemezén írunk részletesen.