A szénanátha és az allergia kapcsolata

A népesség mintegy 15-20%-a szenved allergiás megbetegedésben. Csak Európában és az USA-ban mintegy 50 millió ember allergiás. Nyugodtan mondhatjuk, népbetegség a civilizált országokban. Ahhoz, hogy megvilágítsuk az allergia és a szénanátha kapcsolatát érdemes tisztázni néhány fogalmat.

Allergéneknek nevezzük azokat a környezetünkben található anyagokat, amelyekre testünk allergiás reakcióval válaszol. A reakció részeként a szervezet felismeri az allergént, majd ellene fehérjéket, antitesteket termel. Ezek az ún. IgE típusú antitestek. Vérvételkor az összes és az adott allergén ellen termelt IgE szintjét szokás meghatározni. Az antitest megtapad az ún. hízósejtek felszínén azok szétrobbanását okozva. A hízósejtekben található, és onnan felszabaduló anyagok hozzák létre a tüneteket: nyálkahártya duzzanat, váladékozás, viszketés. Mivel a hízósejtek a szervezetben sok helyen megtalálhatók, a tünetek is változatosak. Függenek az egyén hajlamától és az allergén típusától.
Mi az atópia?  Az atópia öröklött hajlam egyes allergiás reakciók, tünetek kialakulására. Atópiás betegségeknek nevezzük mindazokat, amik a fent említett folyamatok révén jönnek létre. Az atópiás egyén fokozottabban érzékeny a körülötte előforduló allergénekre. És az átlagnál hajlamosabb ezekre ellenanyagot termelni ill. különböző allergiás betegségekkel reagálni. 

Az allergiás gyulladás, attól függően, hogy hol jelentkezik a szervezetben, más és más tüneteket, betegséget okoz. Ha például a bevitt táplálékra vagyunk allergiásak (ételallergia) és az allergén a bél falát izgatja, hasmenés, hasi görcsök alakulhatnak ki, de az ételallergia tünete lehet szénanátha, csalánkiütés és asztma is. Ha a belélegzett pollen okozza a problémát, heves orrváladékozást, orr- és szemviszketést, szemvörösséget vált ki –ez az allergiás kötőhártyagyulladás és allergiás nátha (azaz szénanátha). A légúti allergén lejuthat a tüdőbe és a hörgők gyulladása révén nehézlégzést, köhögést okoz létrehozva az asztmás megbetegedést. A bőrünk is reagálhat a szervezetbe bejutott allergénekre: csalánkiütés, kontaktekcéma, atópiás dermatitis (bőrgyulladás) alakulhat ki.

Amint látjuk a szénanátha az allergiás megbetegedés egyik „arca” és egyben leggyakoribb megjelenési formája. A magyar lakosság 15%-a küzd vele.

Mi váltja ki a szénanáthát?
A betegek egy részénél az allergiás nátha csak szezonálisan jelentkezik, mivel az allergén csak időszakonként található meg a környezetünkben. Tipikusan szezonális szénanáthát okoznak a pollenek. Tavaszi panaszok esetén: fák (mogyorófa, éger, kőris, nyírfa). Nyáreleji: füvek, gabonafélék. Nyárvégi: üröm, fészkesek.
Egész évben gondot okoznak (perennialis tünetek) pl. a lakásban található allergének: állati szőrök, toll, bőr, háziporatka, penészgomba (tapéta, virágföld, virágcserép). Állandó allergiás panaszok mögött gyakran húzódnak meg foglalkozási allergének: liszt- és sütőipari, élelmiszeripari termékek, állati takarmányok pora, fa- és parafapor, izocianát, fodrászati szerek, kozmetikumok, fémek, festékek, gyanták, ragasztók.
Nemcsak a belélegzett, de az ételallergének is okozhatnak szénanáthát, asztmát. Gyakori allergének: alma, dió, mogyoró, málna, eper, kiwi, zeller, tehéntej, tojás, hal, tenger gyümölcsei, szója, fűszerek, élesztő.
Bizonyos gyógyszerek is súlyos allergiás reakció okozói lehetnek: antibiotikumok, fájdalomcsillapítók, érzéstelenítők stb.