A parlagfű története
Világháborús „ajándéknak” tekinthetjük a parlagfüvet is, amelyet az I. világháború alatt hoztak át Észak-Amerikából. Magyarországon az I. világháború utáni időszakban jelent meg először, az Osztrák-Magyar Monarchia adriai kikötőibe érkező, parlagfű magokkal szennyezett gabona szállítmányok hatására.
Az első fertőzött területek a kikötők körül, illetve az onnan elvezető utak és vasútvonalak mentén alakultak ki. A mai Magyarország területén a 20-as években dél-somogyban már megtalálható volt. Az áruszállítási útvonalak mentén előbb déli, majd később északi irányba is szétterjedt. Hamar hozzászokott az itteni éghajlathoz, és könnyen megtelepedett. Rendívül jó alkalmazkodó képessége következtében elterjedése a II. világháború utáni években felgyorsult, a kilencvenes években pedig riasztó ütemet vett fel.
Leginkább az enyhén savanyú homokos vályogot kedveli, de minden más területen is jól megél. Igénytelensége és nagy növekedési, szaporodási erélye révén a kedvezőtlenné váló környezeti viszonyok között könnyen kerekedik felül más növényeken. Igénytelenségére jellemző – a parlagfű név is ebből származik – leggyakoribb felszaporodási helye, az elhanyagolt parlagterületek, ipartelepek, lakótelepek.
A parlagfű magról kelő kétszikű növény, a magvak csírázása 10-20°C fokos hőmérsékleten indul, fény hatására gyorsabb a csírázás, de akár fény nélkül is képes rá. A mélyebb rétegekbe leszántott magok a talajtakaró védelmében akár 30-40 évig is csíraképesek maradnak, amelyek talajmozgás következtében a felszínre kerülve újra növekedésnek indulnak.
Az első gyomfelvételezést (1950) követő ötven év jelentős és sok esetben kedvezőtlen változásokat eredményezett. A felvételezett 350 gyomfaj közül a 21. helyről az 1. helyre lépett elő. Az ország 6,2 millió hektár mezőgazdaságilag hasznosítható területéből 5,0 millió hektáron kisebb nagyobb mértékben megtalálható ez a gyomnövény. Felmérések szerint a RAST pozitivitással igazolt parlagfűpollen-allergiások aránya a nyolcvanas évek végén 20% körül volt, a kilencvenes évek végére azonban már megközelítette a 30%-ot. Ezzel párhuzamosan a parlagfű-pollen terhelés több, mint háromszázszorosára nőtt.
A parlagfű okozta problémák eddig három európai országban- Magyarország, Olaszország és Franciaország- váltak nagy méretűvé. Nálunk elsősorban parlagfűirtó-kampányokkal és széleskörű társadalmi felvilágosítással közelítik meg a problémát, míg Olaszországban és Franciaországban törvényekkel próbálják megfékezni a parlagfű terjedését.
Ahol a parlagfű most van terjedőben ott a következetes irtás a legjobb megoldás valamint az új fertőzött területek feltérképezése és azok megtisztítása.
Minden esetben a cél, hogy megakadályozzuk robbanásszerű elszaporodását, amely megvalósításához elengedhetetlen a társadalmi összefogás és a nemzetközi együttműködés.
Forrás: www.parlagfu.hu www.allergiainfo.hu www.gazlap.hu
|