Az allergia kialakulása

Az allergia kialakulásának alapját általában veleszületett hajlam, genetikai, biológiai háttér képezi. A hajlam lényege, hogy a szervezet az antigénekre túlzott ellenanyag (IgE) válasszal reagál. A tünetek különbözőek (nátha, fulladás, bőrviszketés, hasmenés), de az eredetük azonos. Ezért van az, hogy az élet során egyik allergiás betegség „átmehet” a másikba. Például a pollenallergiás szénanáthások negyede 10 év múlva asztmás beteg lesz. Ezt a jelenséget emeletváltásnak hívjuk. Az atópiás betegségek családi halmozódást mutatnak. Ha mindkét szülő ilyen betegségben szenved, az esetek 40-50%-ában a gyermekük is atópiás lesz, egy szülő esetében az arány 20-25%. Ha a családban nincs allergiás, a születendő csecsemőnél 10% az esély a megbetegedésre.

Ez a túlérzékenység azonban önmagában nem vezet az allergia megjelenéséhez. Sokan tünetmentesek annak ellenére, hogy az allergiás bőrpróba kimutatja az érzékenységet bizonyos allergénekre. További környezeti faktorok együtthatása határozza meg, hogy az allergia mikor, milyen tünetekkel, milyen súlyos formában jelentkezik. Ilyenek a környezeti ártalmak, a szervezet akkori állapota (immunrendszer, hormon háztartás, fertőzések, keringés), az allergének aktuális jelenléte, az allergénnel való találkozások száma, keresztallergiák és nem utolsósorban pszichoszociális tényezők.

Érdemes egy pár szót ejteni a keresztallergia fogalmáról. Egyetlen IgE antitest csak egyféle allergénnel tud reagálni, de a nagyon hasonló szerkezetű anyagokat is fel tudja ismerni. Vagyis két különböző anyag egymás allergizáló hatását erősítheti. A pollenallergiások többsége keresztallergiát mutat bizonyos élelmiszerekkel. Pl. nyírfa–alma, mogyoró. fű, gabona–hüvelyesek. üröm–zeller, sárgarépa. Vannak bizonyos környezeti faktorok, amelyek önmagukban nem allergizálnak, de más allergének hatását viszont felerősítik: bor, sajt, kávé, forró fürdő, sport.

Mik is azok a pszichoszociális tényezők? Az allergiás tünetek fennállása idején a beteg viselkedése megváltozik: ingerlékenyebb, alvászavarokról, koncentrációs zavarokról panaszkodik, állandóan fáradt, lehangolt. Ezek a problémák egészen a szorongásos, depressziós kórképek kialakulásáig súlyosbodhatnak. A nemzetközi kutatások szerint az atópiás betegségekhez 20-40%-ban társulnak pszichés zavarok, amelyek a tünetek súlyosbodását, a szövődmények gyakoribbá válását, és a gyógyszeres kezelés hatékonyságának csökkenését, akár eredménytelenségét okozhatják. Ugyanakkor fordított összefüggést is megfigyeltek a lelki problémák és az allergia között. Számos allergiában szenvedő beszámol arról, hogy magánéleti, munkahelyi konfliktusok, a stressz rontják a tüneteket. Ill. betegségük kezdetét megelőzte valamilyen jelentős életesemény. Tehát nagyon fontos a lelki problémák felismerése és kezelése, mert segít a sokszor makacsul visszatérő, kellemetlen panaszok elviselésében, és csökkenthető az antiallergiás gyógyszerek mennyisége.